„Magyarország célkeresztet rajzolt fel magára” – mutatott rá Schiffer András a Polgári Magyarországért Alapítvány XIV. Emberi Jogi Konferenciáján

Az immár hagyományossá vált Emberi Jogi Konferencia gondolata a 2006-os események, az emberi jogok lábbal tiprása nyomán született meg – ezekkel a szavakkal nyitotta meg a Polgári Magyarországért Alapítvány XIV. Emberi Jogi Konferenciáját, amelyet „Más szemében a szálkát...” – Uniós intézmények – jogállamisági elvek? címmel rendeztek meg Kavecsánszki Ádám, az alapítvány elnöke. Mint mondta,

A nyugat-európai elit betilt eseményeket, figyelmen kívül hagyja a választói akaratot, ellehetetlenítik ellenfeleiket, ha pedig nem az nyer, akit ők szeretnének, érvénytelenné nyilvánítanak választásokat.

Szájer: Kiskorú gyerekek döntenék el, mit tegyenek szüleik

Az esemény vitaindító előadását Szájer József tartotta. A Szabad Európa Intézet igazgatója elmondta, a jogállamiság szó használata valójában a föderalisták által állított csapda, ezért használatakor bele is esünk csapdájukba. Az Európai Unió intézményei idejük töredék részében foglalkoznak a rendeltetésük szerinti feladatokkal, helyette a dolgok normális rendjét forgatják fel, ami hatalmi célokat szolgál.

– fogalmazott az igazgató, aki szerint a feje tetejére állított rendszert vissza kell állítani, akárcsak a szavak pontos és helyes értelmét. Szájer József arról is beszélt, hogy miközben az Unió meg akarja mondani a tagállamoknak, hogy hogyan működjenek, a saját jogsértéseiket korlátozó szabályokat azonban lerázzák magukról. Az igazgató a rendszert ahhoz hasonlította, mintha „kiskorú gyerekek döntenék el, mit tegyenek szüleik” – célozva az Unió intézménye és a tagállamok kapcsolatára.

A kerekasztal-beszélgetésen Stumpf István kijelentette, nonszensz, hogy ennyire hagytuk, hogy az EU a tagállamok ellen indítson jogállamisági eljárást, miközben azoknak csak a szerződésszerű működés feltételeinek kéne megfelelniük.

Az Unióhoz való csatlakozás egyetlen pozitívuma a határok átjárhatósága volt – erről már az Alkotmánybíróság jelenlegi elnöke, Juhász Imre beszélt. Mint mondta, óriási változások történtek az elmúlt húsz évben az Európai Unióban, már nincsen szükség a tagállamokra, helyette az Európai Unió bírósága vette át az igazságosztó szerepet, ami nemzetállami szinten is megjelenik a bíróságok vonatkozásában. „Értelmezve és átértelmezve az alapszerződést, újabb és újabb területekre terjesztik ki az uniós hatásköröket” – mutatott rá az elnök.

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke szerint azokon a területeken, ahol nincs jogi szabályozás, politikai alapon, jogállamisági eljárás keretében kérik számon az elvárt szabályokat. A Pegazus-ügyet példaként említve Péterfalvi elmondta, ebben az esetben az EU nem is ismerhetett volna meg adatokat, hiszen azok minősített adatok voltak, mégis, azok hiányában is véleményezte az adatkezelés jogszerűségét. Az átláthatóságra nincs kötelező jogállami szabályozás, mégis konkrét jogszabálymódosításokat kértek, és bármennyi erőfeszítést tesz Magyarország, az sosem elég.

Schiffer András a téma kapcsán kifejtette, 2003-ban tudatosan távol maradt az uniós belépésről szóló szavazástól, mert úgy érezte, a magyar polgároknak nincs elég információja a megalapozott döntéshozáshoz.

– tette hozzá.

Az ügyvéd szerint a jogállamiságot a globális, progresszív hálózat használja furkósbotként, mert 2022 óta a jogállamisági kifogás nem megoldani akarja a problémát, hanem szolgai módon kívánja kiszolgálni az atlantista érdekeket. Aki nem áll be a sorba, azzal szemben el fognak járni.

Nyitókép: BENCE FEJES/Polgári Magyarországért Alapítvány